Az Úr elől nem lehet menekülni (Zsoltárok 139,7-10). Ő rátalál Áhábra a Nábót szőlőjében (22). Áháb olyanra vetemedett, amit rossznak tart az Úr (20). Ha valami megvetemedik, az másokat is agyonnyomhat. Áháb megvetemedése saját háza népét, és a rá bízott népet is halálos veszedelembe sodorta (22). Áháb fogékony lenne az Úr szavára, mert amikor Illés határozott figyelmeztetést ad neki, akkor böjtöl, megalázza magát, csöndesen jár-kel. Mégis élete summája ítéletes (25). Ennek indoklását is adja az Ige: „mert félrevezette a felesége” (25), ezért „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában” (2Korinthus 6,14). Nábót vére elégtételt követel, mert ahol a kutyák felnyalták Nábót vérét, ott fogják felnyalni Áháb vérét is. Sok fájdalmat okozunk másoknak, ezeket egyszer saját magunk kínjaként átélni: ez a bűn méltó büntetése, maga a kárhozat. Krisztus ezt élte át miattunk, érettünk, helyettünk, hogy mi megszabaduljunk a jogos büntetéstől, és ugyanakkor irgalmasak legyünk másokhoz.

Lukács 20,27-40

193. dicséret

Szerző: refdunantul  2012.12.28. 04:00 komment

süti beállítások módosítása