A gyülekezet tagjai hitben, szeretetben, állhatatosságban élnek, sőt növekednek a hitben, mert utóbbi cselekedetei többet érnek a korábbiaknál (18-19). De nem elég hitben élni, és abban növekedni, a sajátjaink között, ha közben nem formáljuk  azokat, akik között élünk! Nem elég hitben élni, miközben eltűrjük a látható, tetten érhető, másokat is megnyomorító istentelenséget; legyen az félrevezető tanítás, vagy a paráznaság számos formája (20). Ma is mennyi tévelygést eltűrünk, a hamis szeretet jegyében, az „akolmeleg” nyújtotta belterjes biztonságban ugyanúgy, mint a világban.

Ezékiel 44

134. zsoltár