Eszembe jutott egy film, amely a „modern” hajótörés történetét beszélte el. Egy jól menő bankár repülője lezuhant az óceán fölött, csak ő élte túl a balesetet. Egy szigetre vetődött, és a roncsból a partra sodródott néhány eszköz segítségével próbált túlélni. Korábban mindene megvolt, és egyszerre mindene semmivé lett. A legelviselhetetlenebb azonban a szigeti magány volt, ezért egy szintén a roncsból partot ért bőrlabdából készített egy arcot, és ahhoz beszélgetett. - A világ elmúlik, és minden, amit abban fontosnak tartottunk (17): hatalom, vagyon, az egészség magabiztossága, miden fajta szépség és kérkedés (16). Amikor minden kihullik a kezünkből, akkor döbbenünk rá, hogy nekünk a másikra, és elsőként a legnagyobb „TE” - re van szükségünk, vagyis az élő Istenre. Aki Őbenne bízik, az megmarad örökké (17). Jézus Krisztus feltámadásának evangéliuma ezt üzeni nekünk. Akik azonban „csak” a világot szeretik, azokat elnyeli a gonosz hatalma (13). Nem a világgal van a baj, hanem a bűn által megrontott világ áll gyökeres ellentétben Isten akaratával. Krisztus azonban meghalt ezért a világért, hogy megújítsa azt az Isten szeretetével (János 3,16).