Az ember akar áldozatot, „bűnbakot”, aki helyette szenved és hal meg. Lehetetlen, hogy Isten áldozatokban gyönyörködjön (4 és 8). Ő nem áldozatokat és szertartásokat akar, hanem Igéje meghallását, hitet és engedelmességet (Ravasz László), vagyis megtérést és „normális” életet. Mégis, Isten alkalmazkodott a megváltásról szóló kijelentésben az ember gyarló logikájához, de Jézus Krisztusban egyszer és mindenkorra eleget tett a „régi” elvárásoknak, és tökéletes áldozatával eltörölte azokat (9-10). Az áldozat csak árnyéka, az Isten eredeti gondolata szerinti valóságnak, a krisztusi életnek (1). Mi Krisztusé vagyunk örökké.