Tegnap arról olvastunk, hogy lehetetlen, hogy akik visszaestek, ismét megtérjenek. Isten azonban jobbat gondol rólunk, ami üdvösséggel jár (9). Eleshetnek az övéi is, de soha többé nem esnek vissza a halálba, mert az Isten szeretetétől senki és semmi nem választhat el minket soha többé. Ez az üdvbizonyosság. Merd ezt a jót gondolni magadról, amit Isten gondolt rólad; és merj könyörögve, üdvösségesen jót gondolni a másikról is. Ez az üdvösség cselekedetekben lesz láthatóvá (10), abban az igyekezetben, amely Isten erejével, napról napra jobbá akar lenni, és szeretettel telibbé akarja tenni a világot is maga körül, amíg reménysége egészen be nem teljesedik (11). Ezt az igyekezetet pedig türelem kíséri (12): főként a másik ember elhordozásában.

Ezékiel 9

205. dicséret