Az evangélium tömören ez: Krisztusban megjelent az Isten üdvözítő kegyelme. Mai Igénk arra mutat rá, hogy mi minden következik ebből. Ez az örömhír „nevel” bennünket, újjászül, hogy megtagadjuk a hitetlenséget és a világi kívánságokat. Uram, annyi kívánság van bennünk, annyiféle gondolat villan át rajtunk. Megtagadni a világi kívánságokat, mit jelent ez? Semmiképpen nem azt, hogy elfojtsuk azokat a kívánságokat, vágyakat, amelyek bennünk ébrednek. A kívánságokat nem elfojtani kell, sem nem kiélni, hanem Isten akaratának patikamérlegére kell azokat helyezni. Így Isten színe előtt szembesülünk a vágyainkkal, mindazokkal, ami felmerül bennünk, amit valaha gondoltunk, ami megfogant a szívünkben. Az Isten patikamérlege aztán helyesen jelez: amire Isten is azt mondja, hogy ezt „igen”, arra igent lehet mondani; és amire azt mondja, hogy „nem”, azt határozottan meg kell tagadni. Erre utal az apostol. Ugye milyen gyönyörű? A hívő ember ezt naponta átéli és gyakorolja.