Háromra egy istentiszteletre kell érnem. Az autópálya azonban teljesen bedugult, moccanni sem tudunk, közben az idő vészesen telik. Ahol azonban várnak, ott senkit sem érdekelnek a kifogások; pontosan oda kell érni és kész; a „hogyan” nem rájuk tartozik. Ha elkéstem, jogos az elmarasztalásom. Az eredmény számít: tettem, vagy nem a dolgomat, pontosan, szépen. Isten ítélete ugyanez: az eredmény számít. Nem az Isten törvényének hallgatói az igazak, hanem annak megtartói (13). „Dicsőség, tisztelet, és békesség jut majd osztályrészül mindenkinek, aki a jót cselekszi.” (10) Ne felejtsük el, hogy itt Pál az ítéletről ír, és nem az üdvösségről. Isten Jézus Krisztus által ítélkezik majd (János 5,22-27). Ez evangélium, hogy bíránk a Megváltónk lesz. Az üdvösség világossága az isteni ítélet sötét háttere előtt ragyog. Jézus Krisztus az eljövendő haragtól szabadít meg bennünket (1Thesszalonika 1,10).