A fáraó kérdése azóta is döntő kérdés? Nemcsak arról van szó, hogy találunk-e egy feladatra alkalmas embert. Az „alkalmasság” is hiánycikk. Itt azonban arról van szó, hogy valaki az Isten szerint alkalmas, azaz krisztusi ember, akiben az Isten Lelke munkál, éppen ezért szeretve szolgál, és nem csak önmagának él. Vannak-e ilyen vezetők? A pogány fáraó belátja, és ez is óriási dolog, hogy ő nem ilyen ember, ezért kell mellé valaki „második”, aki Isten Lelke által tanácsolja őt. Nagy az éhség ma is. Ez egy speciális éhség, a jólétből fakadó éhség. Találunk-e olyan embert, akiben az Isten Lelke munkál, aki „megelégít”, aki az Úrhoz vezet. Mi ilyenek vagyunk?

Máté 13,53-58

290. dicséret