Saul parancsa szerint átkozott mindenki, aki estig valamit is enni mer (28). Akinek felszínes a hite, az mindenféle fogadalmakkal próbál Istenre hatni, mert nem tudja, hogy Isten előtt csak könyörögve, kegyelmét kérve állhatunk meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogadalmaknak nincs értelmük, csak nem mindegy, hogy milyen lélekkel tesszük azokat. Minden önkorlátozó fogadalom értelmes, Istennek tetsző. Istennek végső gondolata azonban nem a böjt, hanem a lépes méz, amelyet kóstolva felragyog az ember arca, akárcsak Jónátáné (27). Addig azonban böjtölni kell. Itt szentlelkes önkorlátozásban, odaát a maga teljességében éljük majd meg az Istennek tetsző szabadságot.

Jakab 5,1-6

310. dicséret

Szerző: refdunantul  2011.12.12. 04:00 komment

süti beállítások módosítása