Erre a kérdésre mi már csak a Krisztusban megismert választ adhatjuk: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást” (János 13,34). Ez a parancsolat nemcsak a testvéreinkre, hanem még az ellenségeinkre is vonatkozik  (Máté 5,44). A válasz tehát egyértelmű: ne vonulj ki harcolni testvéred ellen! Még akkor sem, ha vétkezett: a „fizetség” megadása az Úr kezében van, nem a miénkben (Róma 12,19). A harc ebben a világban kikerülhetetlen, de mi csak krisztusi módon harcolhatunk; ha ez nem lehetséges, vállalni kell a vereséget. Isten úgy is megerősíthet a harcban, hogy ad erőt a vereség elhordozásához. Odaát nem lesz harc.
János 6,22-34
438. dicséret