Nagy baj, ha nincs különbség a világ és Isten népe között. A világ múlandó fejedelmeinek bölcsességéről beszél az apostol (6). Ez a „bölcsesség” (gondolkodásmód és életmód), csak e világra tekint, csak saját magára, és csak a még több sikerre. Mindenáron megkeresi azt a „terepet”, ahol ő lehet az első, a „fejedelem”, mert nem bír második, sokadik lenni, és a kitörési pontok között kiváló terep az egyház, ha kell, egy új közösség létrehozása is. Ez a bölcsesség azonban múlandó, e világ dicsősége elmúlik, hol vannak ma, akik egykor „fejedelmek” voltak, a maguk „szemétdombján”, bizony kimúltak, sokukat egyszerűen elfelejtettük, a leggonoszabbak pedig egy ideig mítosszá lettek, később szidalommá. Mi nem így tanultuk a Krisztust!
4Mózes 34
82. zsoltár