Pál mindig az Isten ügyét nézi, és felesleges vitákba nem keveredik! Ezért körülmetéli Timóteust, hogy ezzel munkatársa származását egyértelművé tegye, hiszen Timóteus anyja megtért zsidó asszony volt. Ugyanakkor a görög származású Tituszt, a szigorú zsidókeresztyén körök követelésére sem engedte körülmetélni (Galata 2,3); mert ekkor is határozottan az Úr ügyéről volt szó! Áldott az olyan ember, aki tudja, mikor kell az Úr ügyében járva engedni, és mikor kell harcolni! A „harc” nekünk inkább megy, mint az „engedés”. Persze ezek a „harcok” az öröklét szempontjából lényegtelenül apró ügyek miatti perpatvarok. Az Isten szerinti, kellő „engedés” a Szentlélek tudománya!
4Mózes 6,1-21
379. dicséret