Vannak minősített idők. Ezek olyan megszabott életszakaszok és lehetőségek, amelyek összekapcsolják a mennyet és a földet, miközben megtapasztaljuk Isten új életet adó és meggazdagító hatalmát, amelyet Krisztusban közölt mennyen és földön (Máté 28,18). A megszabott idő nem korlátoz, hanem az örök élet rendjét jeleníti meg, kusza, sokszor kaotikusan nyomorult életünkben. A megszabott időket komolyan kell venni, mert ezek nemcsak rendszeres életre hívnak, megőrizve a teljes széteséstől, hanem az élő Isten elé állítják életünket. Az isteni rend ajándékoz szabadságot, és nem a szabadság nyújt rendet. A tartalmas életet élő ember rendszeres életet él, ugyanakkor nem gürcöl, nem munkamániás, hanem tud megállni, sőt „semmit tenni” is. Az újjászületett ember ezek felett tud adni, áldozatot hozni, lemondani, háttérben maradni, önmagát megtagadni, mert életének igazi „csúcsai”, ünnepei nem önző életének sikerei, hanem hitének e világon túlmutató, de e földi életet megáldó távlatai.
1János 5,13-21
470. dicséret