Külön tanulmány, ahogy az emberek beszélgetnek és viselkednek egymással; főként, ha jól megy soruk, ha szabadságon vannak, vagy „szórakoznak”. Az „oázisban” az ember hamar elfeledkezik magáról, és az Úrról. Nem is tudjuk, hogy milyen „kísértés” alatt vagyunk ilyenkor. Izráel népe a Sittim nevű oázis mellett táborozva - pihenve találkozott először a kánaáni népek kultuszával. Megtetszett nekik az ünnepek könnyed, vidám hangulata, és észre sem vették, hogy istentiszteletükre, családi életükre mindenestül hatott a „külső, színes forgatag”, valamint „idegen” gondolatok és gyakorlatok. Izráel fiai midianita nőkkel létesítettek kapcsolatot. Ma azt mondanánk (azt kell mondanunk), hogy itt békességre törekvő lépések történtek két népcsoport, vallás, kultúra között. Jól jegyezzük meg: tisztelettel és szeretettel tekintsünk azokra, akik mások, mint mi; de soha ne inogjon meg a Megváltó Úrba vetett bizonyosságunk. Szent Lélek Úr Isten! Nyisd meg szívünket, hogy rádöbbenjünk, ki vagy Te, és kik vagyunk mi!
1János 4,1-6
235. dicséret
 

Szerző: refdunantul  2010.09.10. 04:00 komment

süti beállítások módosítása