A jóléti társadalmak egyik betegsége a vásárlási és fogyasztási kényszer: eszik, de nem tud jóllakni, mert a szívében riasztó űr tátong, amit nem lehet megelégíteni. Kegyelmi állapot az, amikor valaki ki tudja mondani azt, hogy „elég”, és pontosan tudja, hogy hol van az a pont, amikor már „elég”. A jóllakottság lelki és nem testi kategória. Krisztus kegyelme elég. Aki evett az élet kenyeréből, az jóllakott, sőt a maradékot is megbecsüli, összeszedi, továbbadja, elteszi későbbre, felhasználja máskor, újrahasznosítja. E gondolatsorban eljuthatunk akár a környezetvédelem kérdéséig is. Ez azonban csak áldott következmény. A fő kérdés az, hogy jóllaktál-e, ettél-e az élet kenyeréből, vagy folyamatosan éhes vagy?
Énekek 4
372. dicséret