Jézus Krisztus utolsó szava a kereszten a gyermekkorában megtanult esti imádság, a 31. Zsoltár 6. verse: „Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten”. Két helyen azonban Urunk megváltoztatja ezt a Zsoltárt, és ebben kifejeződik nagypéntek üzenete. Atyaként szólítja meg az Istent. Ha csak „ősok” van, végünk van! Ha csak teremtő az Isten, tisztelettel megdöbbenhetünk, de nincs segítségünk! Isten azonban Atyánkká lett! Megváltott! Ez az egyetlen vigaszunk, életünk valóságos erőforrása. A kereszten imádkozó Jézus kihagyja a Zsoltárból azt a szakaszt, hogy „te váltasz meg engem”, hiszen neki nincs szüksége megváltásra, mert Ő a Megváltó! A megváltás hatalmas ajándéka óta, amit Istennek adunk, azt Ő, mint Atya visszaadja, mert Ő a legjobb gazda, amit azonban magunknak tartunk meg, azt kicsavarja a kezünkből a halál.
Ézsaiás 32
341. dicséret