Előbb-utóbb mindenki üdvösségre jut? A teológia legnehezebb kérdése ez. Pál is dadog, és beismeri, hogy hatalmas titok előtt állunk (33-36). Ezt a döntést az Úr kizárólag magának tartja meg. Nekünk az a feladatunk, hogy mindenkire bizonyossággal tekintsünk, még a legnyomorúságosabb helyzetében is, mert nagyobb az Isten a mi szívünknél (1János 3,20). Ne legyünk olyanok, mint a tékozló fiú példázatában az idősebb testvér, aki öröm helyett irigykedett a méltatlan fiú visszafogadásakor (Lukács 15,32). Ez nem jelent „üdvegyetemességet”, de arra buzdít, hogy mindenkire reménységgel tekintsünk.
2 Sámuel 6
312. dicséret