Kisgyermek koromból emlékszem arra a fekete táblára, amely az akkori gyülekezetem termének falán függött: A bűn zsoldja a halál. Akárhányszor ránéztem, és elolvastam ezt a feliratot, mindig valami kibeszélhetetlen félelem fogott el; nem istenfélelem, hanem az Istentől való félelem. Nem értettem belőle egy szót sem: bűn, zsold, halál? Ezért a félelem még titokzatosabbá lett. Ugyanakkor vágyat éreztem, hogy megértsem ezeket a táblára figyelmeztetően felém kiáltó szavakat, és ezzel elmúljon az említett félelem. Ez a csoda akkor történt meg, amikor tovább olvastam az Igét a Bibliában. Azt a tagmondatot, ami a falitábláról lemaradt: „A bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet”. Azóta félek, de nem az Istentől, hanem az Isten színe előtt, így soha nem lett úrrá rajtam a félelem.
1 Sámuel 29
304. dicséret