Pál az Ószövetség fogalmait használva adja át az evangéliumot: Ádám, bűn, törvény. Egy ember vétke sokak nyomorúságát okozta, de egy „embernek” igazsága sokaknak ajándékozott megváltást. Amit mi elrontottunk, Isten rendbe hozta. Valamelyik éjszaka egy televízió-csatornán halál közeli élményeket fogalmaztak meg emberek. Ismerem a halál közeli élményekkel kapcsolatos teológiai értékeléseket és kritikákat. Számomra azonban most nem az élmény maga a lényeges, hanem az, hogy összevessem Igénkkel. Ezért érdeklődéssel hallgatom a hiteles töltetű vallomásokat. Az életről, az élet folytatásának lehetőségéről szóltak, mint akik már bizonyosságot nyertek. Egyik sem használja a Római levél által alkalmazott kifejezéseket. Felmerül bennem a kérdés: ezek a vallomások ugyanazt fejezik-e ki, mint a Római levél, csak egészen más nyelven; vagy ezek a vallomások egészen másról szólnak, mert különböző emberek mély, élet-halál mezsgyén szerzett, de mégis csak saját élményeit fogalmazzák meg. S a leglényegesebb kérdés: hogyan lehet azt az embert megszólítani az evangéliummal, aki előtt teljesen idegen a Szentírás nyelvezete, de szomjas szívvel bizonyosságot keres?
1 Sámuel 27
301. dicséret

 

Szerző: refdunantul  2009.12.01. 04:00