A keresztyénséget születése óta veszélyezteti az a balgaság, ami ellen Pál küzd a Galata levélben. Olyan nehezen fogadjuk el ugyanis azt a tényt, hogy Isten ingyen kegyelemből ajándékozza az üdvösséget. Isten ad, mégpedig feltételek nélkül. Mi pedig mindig hozzá akarjuk tenni a magunkét, és legfeljebb csak énekeljük, de nem tudjuk átélni, hogy „jövök semmit sem hozva, keresztedbe fogódzva” (459. dicséret). Barth ezt önmegváltásnak nevezi: az „Evangélium és törvény” c. munkájában részletesen kifejti, hogy hányféle módon próbáljuk kipótolni az ingyen kegyelmet, ahelyett, hogy elfogadnánk azt, és ezzel hagynánk, hogy Isten ereje munkáljon bennünk (5). Ez valóban esztelenség. Amit ugyanis Isten cselekszik értünk, azt mi soha nem tudjuk megtenni önmagunkért.
1 Sámuel 14,1-35
47. zsoltár

Szerző: refdunantul  2009.11.16. 04:00