A kislányom ma sírva mondani akart nekem valamit, de nem volt időm meghallgatni, mert én egész nap az Úr ügyével foglalkoztam. Éjfél után értem haza. Ma sincs lefekvés az „Ige mellett” napi üzenetének megfogalmazása nélkül. Már fáradtan olvasom az Igét, ezért földbe döngöl minden sora: „engedelmesek legyetek; egész magatartásotokban szentek legyetek; egymást kitartóan, szívből szeressétek; félelemmel töltsétek el jövevénységetek idejét; olyanok vagytok, mint a fű, amely elszárad…”. Már-már perelnék: Uram, most nekem ez olyan „életidegen”. Aztán kezdem újból olvasni az Igét, imádságosabb Lélekkel…és ekkor felragyog a mai szakasz első sora, amely az utána következőket is megérleli: Legyünk bizonyosak a kegyelemben, és felszabadulunk a Neki való helyes engedelmességre.
2 Mózes 18
92. zsoltár