Mi az igaz, és mi a hamis? Miért gyönyörűséges a hamisság? Miért szenvedéssel teli az igazság? Ki tudja a választ ezekre a kérdésekre? Egy bizonyos: az „igazsággal” sokan visszaéltek már, és lettek saját igazukat képviselve a hamisság urai. Az is tény, hogy az „igazság” e világban csak gyarló önérdekek formájában létezik. Ezért veszélyes vizekre evez, vagyis a hamisság csatornájába téved az, aki kötelező érvényű igazságról beszél. A hívő ember számára az „igazság” nem egy eszme, hanem egy személy, aki igazságát megváltó szeretetével és feltámadásával bizonyította: azzal, hogy igazát másoknak (nekünk) adta. Ez a szeretet nem gyönyörködik a hamisságban, de együtt örül az igazsággal (1Korinthus 13,6). Minden hatalomra jutásban van valami istentelen, törvénytipró és antikrisztusi: az ember másokról dönt valamiféle igazság nevében. Itt csak a krisztusi út a járható, amely nem keresi a maga hasznát, sőt teljesen odaadja magát a másiknak. Másfajta igazság valójában csak pusztító hamisság lehet.
2 Mózes 13
26. zsoltár

Szerző: refdunantul  2009.10.04. 04:00 · 1 trackback