A Balaton vizén felemelő jelenség az „aranyhíd”, amikor a felkelő nap beragyogja a hullámokat és utat vetít a két part közé. Evangéliumként hirdeti, hogy van út a túlpartra. Az áldozat különböző formái arról beszélnek, hogy az ember keresi az utat Istenéhez. A főpap egy évben egyszer vérrel hintette meg a szentek- szentjében található szövetség ládájának tetejét, azt az arany lemezt, amit a kiengesztelés helyének neveztek. Barth Károly szerint az áldozat jelzi az Istennel való viszony fontosságát, de nem valósítja meg azt. Csak pótléka annak, amire az embernek szüksége lenne. Olyan az áldozat, mint az aranyhíd, az ember legszívesebben rálépne és átsétálna a túlpartra, miközben az egész csak optikai csalódás, csak jelzés a túlpart felé. Jézus Krisztus áldozatában az áldozó és áldozat ugyanaz: önmagát adta érettünk. Valóságos hidat épített nekünk a túlpartra, és amíg útban vagyunk, gyönyörködhetünk a víz (az élet) szépségeiben, mert nem kell félnünk, hogy benyel bennünket a mélység.
1 Mózes 43
116. zsoltár