Isten ereje emberi engedelmeséggel lesz áldott. Isten mindent megtett népéért, győzelmet ajándékozott nekik. Isten népe mégis elfogadja a legyőzött, ellenséges, de megijedt, bujkáló arám király hazugul diplomatikus szövetségét. Isten népe „irgalomra” hivatkozva nem él az Ura által készített győzelemmel. Legyünk bizalmatlanok azokkal, akikről az Isten kijelentette, hogy mindig kárunkra lesznek. Ne a magunk, hanem az Ő ügye érdekében; – mert, ha nem ezt tesszük, hűtlenségünk ítéletet érdemel. Kiengeded kezedből az Úr győzelmet ajándékozó kegyelmét, irgalom címén? Hagyod, hogy rászedjenek? Hagyod veszni az Úr ügyét? (35–43) Kell az irgalom; – de Krisztus irgalmából élhetünk mindnyájan; – hogy kölcsönösen irgalmasak lehessünk; – egyébként csak rászedjük egymást, és visszaélünk az Úr irgalmával.

Róma 3,1–20

217. dicséret

* A teljes igemagyarázat:

Tipikus, mai, vallási köntösbe öltöztetett emberi ostobaság, hitetlenség az, amit itt olvasunk.

– 1. Veszítettünk, de nekünk győzni kell!

Ezért embereket istenítve, emberi stratégiák alapján, de ha kell, vallásos technikákkal is, elkezdünk erőlködni; – hogy győzzünk, hogy mi győzzünk!

Gyakran vallásos tévelygések mentén erőlködünk, mint itt az arámok, és vezérük, Benhadad, megkülönböztetve a hegyek és a síkságok istenét.

Benhadad valóban erős, hatalmas csapatot szervezett az új ütközetre, amely mellett eltörpült Isten népének csapata (23–27).

– 2. Isten azonban prófétát küldött, és népe számára nyilvánvalóvá tette, hogy nem az emberi erő és lelemény dönti el a dolgok kimenetelét, hanem csakis az Úr ereje, kegyelme és akarata (28–35).

Isten pedig győzelmet ad az arámok nagy serege felett, hogy megtudják ezek: Isten az Úr, miközben saját népe is erősödik hitében.

– 3. Isten ereje azonban az emberi engedelmeséggel lesz áldott.

Isten mindent megtett népéért, győzelmet ajándékozott nekik.

Isten népe mégis elfogadja a legyőzött, ellenséges, de megijedt, bujkáló arám király hazugul diplomatikus szövetségét.

Isten népe „irgalomra” hivatkozva nem él az Ura által készített győzelemmel.

Legyünk bizalmatlanok azokkal, akikről az Isten kijelentette, hogy mindig kárunkra lesznek.

Ne a magunk, hanem az Ő ügye érdekében; – mert, ha nem ezt tesszük, hűtlenségünk ítéletet érdemel.

Kiengeded kezedből az Úr győzelmet ajándékozó kegyelmét, irgalom címén?

Hagyod, hogy rászedjenek?

Hagyod veszni az Úr ügyét? (35–43)

Kell az irgalom; – de Krisztus irgalmából élhetünk mindnyájan; – hogy kölcsönösen irgalmasak lehessünk; – egyébként csak rászedjük egymást, és visszaélünk az Úr irgalmával.

Szerző: refdunantul  2018.05.09. 04:00