HARCAINK. – 1. Salamon harcolt „szerelmes”, parázna természetével. A keleti világ erkölcsei között ez nehéz feladat lehetett. Isten parancsa egyértelmű volt ezen a területen is, hiszen az idegen asszony, testünket, lelkünket, szellemünket, hitünket, életünket „elidegeníti”. Salamon ennek következményeként harcolt a saját hitetlenségével (1–8). – 2. Salamon harcolt idegen kultúrák és istenek halálos nyomásával. Salamon küzdött azokkal, akik Dávid bűnei miatt (14; 24), egy életen át esküdt ellenségei lettek, és megvetették Isten népét, így olyan veszedelmet okoztak neki, amitől soha nem tudott megszabadulni földi életében (25). Egyik bosszúálló támadt a másik után (23–24). – 3. Salamon ebben a küzdelemben csak a saját erejére hagyatkozott, és elbukott. Salamon szíve elhajlott az Úrtól (9–13). A következő generáció, amely önmagában sem volt „tökéletes”, nyomorodott meg Dávid és Salamon bűnei miatt (2Mózes 20,5). Saját erőnkkel nincs esély, csak az Úr erejével lehetséges ellent állni, és csak a feltámadott Jézus Krisztusban lehet túlélni; sőt, csak Őbenne lehet krisztusi módon, szelíden, szeretettel „küzdeni”, az Úr ügyét képviselni és ugyanakkor önmagunkat megtagadni!

2Korinthus 12,1–10

478. dicséret

Szerző: refdunantul  2018.04.23. 04:00