EZ LESZÁMOLÁS, VAGY VALAMI MÁS? – 1. Tény, hogy ezek, akik korábban nyilvánvalóan Dávid élete ellen lázadtak, először kegyelmet kaptak, de továbbra sem „nyugodtak” el:* – Adóníjjá (13–18), Ebjátár pap (26–27) és Jóáb is (28–33) felhívták magukra a figyelmet, pedig csendben élhetnének tovább; – nem is beszélve a balga Simeiről (36–46). A bajkeverőkkel nincs mit kezdeni, meggyőzni nem lehet őket, el nem nyugszanak soha, a kegyelemmel visszaélnek, és újra ránk törnek! – 2. Az Ige nyomán fogalmazzuk meg bátran, hogy Isten akarata teljesedett be az igazságszolgáltatásban (27), Salamon uralmának megerősödésében (46), és a hozzá hű főemberek felállításában (34–35).** – 3. Ennek ellenére ki kell mondani, hogy véres, nem krisztusi történések ezek. Legyilkolták azt is, aki megragadta Isten templomában, az oltár szarvát, amely az Úr kegyelmét fejezte ki.*** – 4. Ám Isten, a gyarló eseményeken keresztül is annak a Jézus Krisztusnak eljövetelét munkálta, akiben alapvetően másként, eredeti gondolata szerint élhet majd az ember.

2Korinthus 5,11–21

346. dicséret

Hozzáfűzés az igeszakasz magyarázatához:

* – Adóníjjá apja korábbi feleségét akarja, ami abban a korban nyilvánvaló provokációnak számított (13–18);

– Ebjátár pap (26–27) és Jóáb is (28–33) magukra hívják fel a figyelmet, pedig csendben élhetnének tovább;

– nem is beszélve a balga Simeiről, aki házi fogságából lazán kilép két elszökött szolgáját kergetni (36–46).

** Jóáb helyett Benájá lett a hadseregparancsnok; az megítélt és méltatlanná lett Éli házából származó Ebjátár pap helyett Cádók lett pap (34–35).

*** Véreskezű ez a Benájá is, a végrehajtó. Lenne kihez hasonlítani a történelemben (46).