MEGBÁNHATATLAN AZ ISTEN KEGYELME (Róma 11,29). – 1. Az ítélet oka egy kifejezésben olvasható: erőszak. Az ember és minden élőlény egyre erőszakosabb lett. A gonoszság, a bűn eluralkodott a földön. – 2. A héber nyelvben a megbánás és bánkódás, sőt részvét azonos gyökerű szavak. Isten megbánásában benne van a bánkódás is (Jónás 4,2). Isten bánkódik az ember bűne, nyomorúsága, elveszett állapota miatt. Ez nem Isten emberi tulajdonsággal való felruházása. Nézzünk csak Jézus Krisztusra (János 14,9). – 3. Ezért amikor Isten ítéletet gyakorol, akkor sem szűnik meg könyörülő lenni (8). Isten az élet pártján áll (20). Ebből a megtartó szándékból pedig nem marad ki sem a „tiszta”, sem a „tisztátalan”. Isten kegyelme felfoghatatlan, nem emberi logikából következő választás alapján „működik”; – de védelmet ad azoknak, akik az Ő szövetségének szeretetében, a bárkában, Jézus Krisztusban, az Ő „testében”, az egyházban vannak (14–18). Mi lesz a többiekkel? Ez tényleg nem a mi dolgunk! (János 21,22) Mi hirdessük a „bárkát”, és ez egyben hívás is (Máté 28,18–20).
Máté 5,13–16
191. dicséret
* A teljes igemagyarázat:
MEGBÁNHATATLAN AZ ISTEN KEGYELME (Róma 11,29).
– 1. Az ítélet oka egy kifejezésben olvasható: erőszak.
Az ember és minden élőlény egyre erőszakosabb lett.
A gonoszság, a bűn eluralkodott a földön, minden élőlényen, és egyre rosszabb lett a helyzet.
A bűn elsőrendű megnyilvánulása az erőszak valamilyen formája (11–13).
Isten eredeti gondolata az élőlények kapcsán nem ez.
Lám az ítélet rettenetében, együtt megtapasztalva a kegyelmet, „farkas” és „bárány” (Ézsaiás 11) ismét megfér egymás mellett (19–20).
– 2. A héber nyelvben a megbánás és bánkódás, sőt részvét azonos gyökerű szavak.
Isten megbánásában benne van a bánkódás is (Jónás 4,2).
Isten bánkódik az ember bűne, nyomorúsága, elveszett állapota miatt.
Ez nem Isten emberi tulajdonsággal való felruházása.
Nézzünk csak Jézus Krisztusra (János 14,9).
– 3. Ezért amikor Isten ítéletet gyakorol, akkor sem szűnik meg könyörülő lenni (8).
Isten az élet pártján áll (20).
Ebből a megtartó szándékból pedig nem marad ki sem a „tiszta”, sem a „tisztátalan”.
Isten kegyelme felfoghatatlan, nem emberi logikából következő választás alapján „működik”; – de védelmet ad azoknak, akik az Ő szövetségének szeretetében, a bárkában, Jézus Krisztusban, az Ő „testében”, az egyházban vannak (14–18).
Mi lesz a többiekkel?
Ez tényleg nem a mi dolgunk! (János 21,22)
Mi hirdessük a „bárkát”, és ez egyben hívás is (Máté 28,18–20).
