BETEGSÉG IDEJÉN… – 1. Amíg „betegen” az Úrra várunk két nagy kiváltságunk van: az imádság és a testvéri közösség (Ravasz László). Mindannyian „betegek” vagyunk, szükségünk van az Úrra és egymásra, hogy a beteges szomorúság örömre forduljon. Az éneklés is imádság, a közös éneklés még zeng is (13). Ugye, így van? – 2. Ha valaki testileg is beteg lesz, hiszen az igeszakasz konkrét háttere ez, akkor a beteg kiáltson az Úrhoz és a testvéreihez (akiket tényleg testvéreinek tart). A betegnek kell hívni az „áldott Orvost”, valamint az áldott Orvos eszközeit, az érte imádkozó testvéreket, valamint a „szakorvost” is, aki felírja a „gyógyszert”, az enyhet adó „olajat”, mert az imádság nem zárja ki a gyógyítót (14). Tudunk–e imádkozni egymásért, mint Illés a népéért, konkrét bajban is? Te kikért mondasz közbenjáró könyörgést? (16–17) – 3. De igazi, maradandó gyógyulást csakis az Úr adhat, aki nemcsak a testet, hanem bűnbocsátó kegyelem által, egész életünket megmossa, megtisztítja, örök életre gyógyítja meg, az Úr Jézus Krisztusban (15; 19–20).

Ezékiel 48

329. dicséret

Szerző: refdunantul  2017.12.23. 04:00