Ma AZ EGYIK KÜLFÖLDI ISMERŐSÜNK FÉRJE ÖSSZEESETT ÉS MEGHALT. – 1. Kiderült, a gyomrában megpattant egy ütőér, és belülről elvérzett. Harminckilenc éves volt. Két kisgyermekkel maradt egyedül a felesége. – 2. Mivel dicsekedhetünk ebben a világban? (9) Szeretem Csehovot, mert igei tisztasággal búsong az emberi élet múlandósága felett. Ez az egyetlen „normális”, valós, „legitim” tapasztalat ezen a világon. A többi mind színészet, ámítás. Jakab is erről beszél. A szegény és a gazdag, a sikeres és a kudarcos, a buta és az okos egyként lehull, szépsége elvész, elsorvad, mint a mező virága; – a nap pedig felkel még jó ideig, és megy minden tovább nélkülük (11). – 3. A halál ténye teológiai értelemben a bűn zsoldja (12–16), Isten jogos ítélete (15). De ugyanakkor a halál ténye Isten igazságának érvényesítése ebben a világban; – mert a „szegény” méltósága, elégtétele; – és a „gazdag” alázata egyként a halál tényéből következik (9). – 4. Megoldás, vigasz? Itt nincs, embernél ne is reméljük. Ezzel kapcsolatban is egyértelmű a mai Ige: Minden jó és örök adomány, feltámadás, örök élet, új élet csakis Istentől adatik, a Jézus Krisztusban (17–18).
Ezékiel 40,48–41,26
314. dicséret
* A teljes igemagyarázat:
Ma AZ EGYIK KÜLFÖLDI ISMERŐSÜNK FÉRJE ÖSSZEESETT ÉS MEGHALT.
– 1. Kiderült, a gyomrában megpattant egy ütőér, és belülről elvérzett.
Harminckilenc éves volt.
Két kisgyermekkel maradt egyedül a felesége.
A gyermekei a hír után tovább játszottak, és mindössze annyit állapítottak meg, hogy akkor apa nem lesz itt a következő hétvégi grillezésen.
A gyerekeket a temetésre sem viszik el, mert óvni kell a lelküket!?
A meghalt fiatalember szülei igen jómódúak, azonnal az „örökség” kapcsán kezdtek ügyezni, mert vajon mi kerül majd az özvegyen maradt fiatal feleség nevére…
Őrült ez a világ, zavarodott, nyomorult és bűnös...
Farkas József említette az egyik igehirdetésében: Nem kellünk mi senkinek, legfeljebb amink van, az kell...
– 2. Mivel dicsekedhetünk ebben a világban? (9)
Szeretem Csehovot, mert igei tisztasággal búsong az emberi élet múlandósága felett.
Ez az egyetlen „normális”, valós, „legitim” tapasztalat ezen a világon.
A többi mind színészet, ámítás.
Jakab is erről beszél.
A szegény és a gazdag, a sikeres és a kudarcos, a buta és az okos egyként lehull, szépsége elvész, elsorvad, mint a mező virága; – a nap pedig felkel még jó ideig, és megy minden tovább nélkülük (11).
– 3. A halál ténye teológiai értelemben a bűn zsoldja (12–16), Isten jogos ítélete (15).
De ugyanakkor a halál ténye Isten igazságának érvényesítése ebben a világban; – mert a „szegény” méltósága, elégtétele; – és a „gazdag” alázata egyként a halál tényéből következik.
Akit a halál szele megcsapdos, az lejjebb adja, akármilyen „nagy” is ebben a világban (9).
– 4. Megoldás, vigasz?
Itt nincs, embernél ne is reméljük.
Ezzel kapcsolatban is egyértelmű a mai Ige: Minden jó és örök adomány, feltámadás, örök élet, új élet csakis Istentől adatik, a Jézus Krisztusban (17–18).