Olyan ez, mint amikor egy beteg, szinte magatehetetlen embert tisztába tesznek, megmosdatnak, FELÖLTÖZTETNEK, mert önmaga erre képtelen. – 1. Pontosan ezt hangsúlyozza az Ige. Öltözzétek fel az új embert, mint Isten választottjai, szentjei és szerettei; – vagyis Isten az, aki felöltöztet bennünket az új, tiszta, „krisztusi ruhába”. Erre mi magunktól nem vagyunk képesek (12).* – 2. Milyen ez a „krisztusi új ruha”, amibe csak Ő öltöztethet át bennünket? Könyörületesen türelmes és alázatos jóság (12), egymást elszenvedő megbocsátás (13), mindent (!) összefogó szeretet és békesség, egy testben, legalább a „testvérek” között (14), valamint Isten Igéjére figyelő, Őt dicsérő, mindenért hálát adó kegyesség (16–17) díszíti ezt a ruhát – 3. Ez a ruha nemcsak külső dísz, hanem ennek a ruhának „tartása” a Jézus Krisztusban újjászületett ember. Fontos a külső ruha is, mert a krisztusi új, látszik, valóságosan díszit. Viszont a külső dísz valóságos új tartalom nélkül hazugság. Az új tartalom, külső látható, tetten érhető megnyilvánulások nélkül képmutatás. A kettő együtt az új ember.

Ezékiel 37

308. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* – Fontosak lennének újra a memoriterek, a „bemagoltan” rögzített anyagok, amelyeket álmunkból felverve is tudunk.

A mai igeszakaszt kívülről szó szerint meg kell tanulni, és meg kellene tanítani a következő generációnak, hogy naponkénti könyörgésünkké lehessen: Urunk, öltöztess át bennünket a krisztusi új ruhába.