AZ EGYETLEN ÉRTELMES KÜZDELEM. – 1. Pál azért küzd, hogy a kolosséi gyülekezet tagjai, akik közül sokakat nem ismer személyesen (1), befogadják az Úr Jézus Krisztus ismeretének teljes gazdagságát (2). Hiszen az élet maradandó kincse, értelme, rendje, „tartása”, öröme egyedül az Úr. Pál nem azért küzd, hogy őt szeressék, de mégis fontos, hogy szeressék őt, mert őrajta keresztül az Urat ismerhetik meg mások, Kolosséban is (3; 5–7). – 2. Isten emberi eszközöket felhasználva küzd értünk, mert az élő Krisztusba vetett hit mindig emberi eszközökön keresztül érkezik meg hozzánk. Ezért nem mindegy, kik között mozgunk, kikre hallgatunk, kik hatnak ránk, kiket szeretünk. Az egyházon belül sem mindegy ez. Vigyázzunk, nem feltétlenül a hangadók azok, akik egyben mértékadók is lehetnek. „Nehogy valaki megtévesztő szavakkal félrevezessen titeket!” (4) – 3. Isten nem mindig „egyházi” embereken keresztül küzd értünk. Vannak olyan helyzetek, amikor nem biztos, hogy egyházi ember az, aki elvezethet bennünket a Krisztus teljességéhez, illetve erősíthet meg minket az élő hitben.*

Ezékiel 33,21–33

301. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* – Egyik barátom így fogalmazott: „Amikor „egyházmérgezésem” van, akkor egy barát, egy jó film, egy könyv, egy festmény közelebb visz az Igéhez, mint a megszokott egyházi keretek.

Ez a „kitérő” azonban csak azért adatik, hogy még nagyobb odaadással tudjam újra szeretni Krisztus ügyét és az Ő látható egyházát.”

– Isten hívő népének tagjaiként, bármiért küzdenénk is, valójában az Ő ügyét szolgáljuk, hiszen Ő már küzdött értünk, és megnyerte a csatát.

Mindegy egyéb küzdelmem hiábavaló „agónia” (ez szerepel az eredeti szövegben), Őnélküle!

Adventben tartsunk bűnbánatot, kikért, mikért küzdünk?

Szerző: refdunantul  2017.12.03. 04:00