ŐBENNE! – 1. Állítsuk egymás mellé az ellentéteket: Hágár és Sára, Izmáel és Izsák, rabszolga és szabad (22), test szerinti és az ígéret szerinti (23; 28–31), régi és új (24–26), törvény és evangélium (21), mennyei és földi (26). – 2. Pál kiemeli ugyan ezeket az ellentéteket, de nem állítja egymással szembe őket, mert vallja, hogy a két állapot, a két „szövetség” összetartozik, mindegyikben ott van Isten cselekvése, és mindkettő Jézus Krisztusban teljesedett be. Pál a két szövetséget egy egységben szemléli, és Jézus Krisztus fundamentumán magyarázza, a „hit szabálya” szerint (Róma 12,6). Ez Kálvin írásmagyarázati elve is, ez a református „hagyomány” (Ravasz László). – 3. Jézus Krisztusban „magyarázható” a teljes Írás, az egész emberi élet, minden történés; – sőt, nemcsak Őbenne érthető meg minden, hanem csakis Őbenne hordozható el az is, ami az adott pillanatban éppen nem érthető, ami keserves, kínos, halálos; – mert Őbenne a meddő ujjong, örvend, vajúdik és szül (Ézsaiás 54,1); – mert Őbenne beteljesedtek az ígéretek; – mert Őbenne az elhagyatott végezetül nem marad egyedül; – mert Őbenne a lehetetlen lehetségessé lesz (Márk 10,27; Lukács 1,37); – Őbenne, aki feltámadott a halálból.

Ezékiel 25

192. dicséret

Szerző: refdunantul  2017.11.24. 04:00 komment

süti beállítások módosítása