A NYILVÁNOSSÁG a legnehezebb ügy. – 1. Mennyire mutathatja meg magát egy hívő ember a nyilvánosság színpadán? Mennyire élhet ezzel a lehetőséggel az egyház?  – 2. Ne a saját meglátásainkra hagyatkozzunk most a témával kapcsolatosan: – miszerint akit nem ismernek, az nincs is; – meg hogy az embernek szüksége van arra, hogy megmutassa magát másoknak; – aztán hogy az Ige terjesztésében is fontos az ismertség. – 3. Jézus Krisztus értékelése egyértelmű a nyilvánosság kapcsán (4–5). Jézus eleve gonosznak nevezte a nyilvánosságot (6–7); – abban a formában mindenképpen, ahogy azt mi emberek használtuk és használjuk… – 4. Persze, nyilvánosság nélkül nincs élet, de nem mindegy, hogy milyen célból, milyen szinten és mikor történik mindez. Jézus Krisztus számára akkor jött el a nyilvánosság ideje, amikor annak itt volt az Istentől rendelt „órája”, és az nem „tündöklés” és „diadalmenet” volt, hanem szenvedés és kínhalál (8). Jézus azonban feltámadott a halálból, mert Ő a Megváltó. Azóta egyetlen legitim nyilvánosság létezik, az Őróla való önzetlen, tiszta, hiteles bizonyságtétel (10–13).

Példabeszédek 11,16–31

75. zsoltár

* A teljes igemagyarázat:

A NYILVÁNOSSÁG a legnehezebb ügy.

– 1. Mennyire mutathatja meg magát egy hívő ember a nyilvánosság színpadán?

Mennyire élhet ezzel a lehetőséggel az egyház?

Miközben a nyilvánosság eszközei technikailag szinte „végtelen” lehetőségeket kínálnak manapság, de éppen ezzel egyenesen arányban lesznek hatástalanná és halálosan veszélyessé is ezek a „felületek”.

– 2. Ne a saját meglátásainkra hagyatkozzunk most a témával kapcsolatosan:

– miszerint akit nem ismernek, az nincs is;

– meg hogy az embernek szüksége van arra, hogy megmutassa magát másoknak;

– aztán hogy az Ige terjesztésében is fontos az ismertség.

– 3. Jézus Krisztus értékelése egyértelmű a nyilvánosság kapcsán, amikor a testvérei, akik ugyancsak nem hittek benne, nyilvános fellépésre bíztatták (4–5).

Jézus eleve gonosznak nevezte a nyilvánosságot (6–7); – abban a formában mindenképpen, ahogy azt mi emberek használtuk és használjuk: cirkusz, magamutogatás, öncélú hiúság vására, nyilvánosház, paráznaság, manipulálás...

– 4. Persze, nyilvánosság nélkül nincs élet, de nem mindegy, hogy milyen célból, milyen szinten és mikor történik mindez.

Jézus Krisztus számára akkor jött el a nyilvánosság ideje, amikor annak itt volt az Istentől rendelt „órája”, és az nem „tündöklés” és „diadalmenet” volt, hanem szenvedés és kínhalál (8).

Nekünk pedig a nyilvános tündöklés kell, kizárólag.

– 5. Jézus azonban feltámadott a halálból, mert Ő a Megváltó.

Azóta egyetlen legitim nyilvánosság létezik, az Őróla való önzetlen, tiszta, hiteles bizonyságtétel.

A többi, minden fajtájával együtt, „pornográfia és bűnözés” (10–13).

– Zárásként: Már értem, ahogy öregszik az ember, egyre boldogabb, ha épségben lemászhat a nyilvánosság fájáról, és az Úr kegyelméből nem lett az számára bitófává.

Bizony, a kivételektől eltekintve, csendesen, névtelenül sokkal többet tehetünk egymásért, mint nyilvánosan.

A „valóban elhívott nagyok” kivétele csak erősíti ezt a „szabályt”.

A nyilvánosságban ugyanis többnyire mindig csak rólunk van szó.

Szerző: refdunantul  2017.09.06. 04:00