Isten gazdagon megáldott embere volt Sámuel próféta. – 1. Sámuel engedelmes volt. Isten helyesen megértett akaratát képviselte, azt hirdette, aszerint cselekedett; – Saul királlyal kapcsolatban is. Meg sem kísértette a gondolat, hogy vitába szálljon az Úrral. – 2. Sámuel engedelmes, de emberséges volt, akit bántott Saul bukása. Nincs hiteltelenebb annál, mint amikor Isten gyermeke engedelmességében rideggé, embertelenné és kegyetlenné lesz. Áldott az olyan ember, aki tud a másik bukásán bánkódni, még akkor is, ha jogos és Isten akarata szerint való a büntetés. Sault csak a tisztségével kapcsolatosan vetette el az Isten. Isten gyermekei azonban bánkódnak minden elvetett miatt, noha Isten döntését soha nem vitatják, miközben alázattal mindenkor tudják, hogy ők is csak kegyelemből maradhattak meg (1). – 3. Sámuel engedelmes, de az Isten által készített jövő felé nyitott ember volt, aki nemcsak azt nézte, amit a testi szemei láttak (7), hanem mindent alaposan megvizsgálva, kente királlyá Isai fiai közül Dávidot, aki a megváltó Jézus Krisztus „ősapja”, biztos jövőnk, reménységünk, boldog megmaradásunk egyetlen ajándékozója (13).*

Márk 9,1429

479. dicséret

* Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

– Kevés, ha valaki csak engedelmes gyermeke az Úrnak.

– Emberség és a krisztusi jövő felé való nyitottság teszi Isten népét áldottá ebben a világban.

– Ebből a reményteli jövőből ember senki embertársát ki nem zárhatja, a maga példásan szigorú engedelmessége, és mások elkeserítő, pillanatnyi engedetlensége láttán sem.

Szerző: refdunantul  2017.03.20. 04:00 komment

süti beállítások módosítása