Isten népe, Saul király parancsára böjtölt a győzelemért. A böjt áldássá lehet, megtisztít, miközben kifejezi saját gyengeségünket, testünket legyengítve pedig jelzi, hogy mindenben az erős Istenre szorulunk. Sokkal nehezebb böjtölni akkor, amikor más „mézet” eszik előttünk. Jónátán, Saul fia ugyan nem tudott a fogadalomról, ezért evett az erdei mézből. A böjt áldássá lehet, egy ideig (24-30). De aztán elérkezik az a pillanat, amikor nem bírjuk tovább; – utána pedig a mértéktelenség vétkébe eshetünk, mint itt,** ahol minden szent és profán rendet felrúgtak hirtelen. Ezt Saul király bölcsen kezelte, mert a rendet fenn kell tartani (31-35). Felragyog annak az arca, aki végre ehet, erőre kaphat, élhet, örülhet (29). Aki Jézus Krisztusban van, az lakodalomban van, és nem böjtben (Lukács 5,34), végképp nem abban a helyzetben van, hogy átkozott legyen, ha valamilyen előírást nem tart be (28). Ez még a legnehezebb időkre is érvényes. Isten azért küldte el egyszülött Fiát, hogy felragyogjon az arcunk, az életünk (30). Jézus Krisztusban végképp felragyog az arcunk, az életünk (Filippi 2,15).
Márk 8,1-10
346. dicséret
* Kiegészítések az igeszakasz magyarázatához:
– Kiderült, hogy Saul táborából Jónátán és legénye hiányzik. Lárma támadt a filiszteusoknál, hiszen Jónátán és legénye megzavarta őket. Nem várt esemény a legerősebbeket is megzavarhatja…
– Ahijja főpap, Éli főpap utóda, Ikábód ágán jelen van Saul királlyal, és velük van Isten ládája is (16-19). A győzelemhez azonban az élő Isten áldása szükséges.
– Ember ember ellen harcolt, és a nagy káoszból kikerekedett Isten népének látható győzelme. Ekkor a bizonytalan héberek is oda álltak saját népük közé. Vannak ilyenek mindig, akik lapítanak; – és aztán győzelem esetén ők is odaállnak ünnepelni, még beszédet is mondanak; – ha pedig vereséget kell elszenvedni, akkor vagy tovább lapítanak, vagy vádaskodni kezdenek, vagy átállnak a győztesek oldalára, ha tehetik (20-23).
** Itt Isten népének tagjai a saját rendjük ellenében vérrel együtt ették a húst. Saul király oltárt épített, hogy Istennek hálát adva vágják le az állatokat, és a böjt után ne fulladjon káoszba minden (31-35).
