Akinek szeme, szíve, értelme és hite van; az látja a „jeleket”: oszlik, foszlik, bomlik itt minden. Az egész világon most már letagadhatatlanul látszik, hogy beteg; teljesen mindegy, hogy az keleti, vagy nyugati világ. A teológia nyelvén fogalmazva: nagyon látszik az, amit a Biblia…

Szerző: refdunantul  2016.02.21. 04:00 komment

Ez a példázat a tényt állapítja meg: azt, hogy ezen a világon mindig kettős magvetés történik, aztán a jó és a rossz együtt növekszik; egy ideig alig elkülöníthetően. A legjobb szándékú törekvés, gondolat és tett mögött is ott van annak ellenkezője (24-26). Ne tépdessük…

Szerző: refdunantul  2016.02.20. 04:00 komment

A magvető példázatát (3-9) ebben a rovatban is sokszor magyaráztuk már, de a legtökéletesebb magyarázatot a mi Urunk Jézus Krisztus adja erről a példázatról (18-23). A kettő között pedig rámutat arra, hogy kegyelem van rajtunk, akik befogadhatjuk az ő példázatait és Igéit…

Szerző: refdunantul  2016.02.19. 04:00 komment

Nem elég „kiüresedni” a régi rossztól. Az üresség akkor is veszélyes, ha ebben az állapotában az ember már-még nem gonosz. Az „üresség” ugyanis valójában egy elméleti állapot, és az „üres” edényt azonnal elkezdi megtölteni valami: por, kosz, lepedék; kivéve, ha…

Szerző: refdunantul  2016.02.18. 04:00 komment

– 1. A farizeusok a csodát tagadni nem tudták (22-24), de kárhozatosan félremagyarázták. Amit az Úr az Ő Lelke által tett, azt ők a gonosz fejedelmének tulajdonították (24), pedig a gonosz természetének lényege csakis a rombolás, és ha mást tenne, önmagával meghasonlana és…

Szerző: refdunantul  2016.02.17. 04:00 komment

Döbbenetes, hogy a sorvadt kezű ember nyomorúsága itt csak arra alkalom, hogy elvi, teológiai vitákra indítsa korának vallásos elitjét. Nincs ennél nagyobb kegyetlenség, mert ma is vallási viták miatt pusztulnak el sokan. Az igaz hit soha nem elmélet, pláne nem csupán tan, hanem…

Szerző: refdunantul  2016.02.16. 04:00 komment

A tanítványok éheztek, ezért szombaton elkezdték tépdesni a kalászokat, és megették a búzaszemeket, ami „aratásnak” számított, ez pedig a nyugalom napján tilos volt (1). Tegyük egymás mellé: éheztek és tépdestek; fájt és kiáltottak, mint Jób; hiába vártak és görcsbe…

Szerző: refdunantul  2016.02.15. 04:00 komment

süti beállítások módosítása