Az Úr kegyelme láthatóan mindig abban mutatkozik meg, hogy akit ez a kegyelem megragadott, az fogékony az Úr Igéjére, engedelmesen ahhoz igazodik, és bűnbánó alázattal meghajol az Úr előtt. Egy idősebb barátom mutatta: - Nézd azt a hatalmas, felfelé törő tuját, egykor olyan voltam. - Ma pedig ilyen vagyok, - bökött a mellette álló, pici, szépen megnyírt, lefelé csüngő ágú fára. Isten Igéje az alázatos hűségeseknek áldás, a gőgös hűtleneknek veszedelem. Egyszerű képlet? Legfeljebb annak tűnik, ám belátni, megélni kegyelmi állapot. A templom javítása és megtisztítása közben Jósiás király munkatársai megtalálták az eredeti törvénykönyvet, talán Mózes ötödik könyvének tekercseit (14-18). Ezt elvitték a királynak és felolvastak belőle: aki meghallgatta az Úr Igéjét, megszaggatta ruháit és bűnbánó szívvel kérdezte, hogy mit jelent ez rá és népére nézve (19-21). Hulda prófétanő megmagyarázta az Úr törvényét: A hűtleneknek a törvény veszedelmet és átkot jelent (22-25), de akik megrendülten, sírva megalázzák magukat az Úr Igéje előtt, azok kegyelmet nyernek. Jósisás király ezt tette, ezért békességgel kerülhetett sírjába (26-28). Jézus Krisztusban tudjuk, hogy az Úr kegyelme ennél sokkal többet ajándékoz nekünk.

Efezus 5,21-33

495. dicséret