Az Úr segítsége által elért sikerek azonban nem hálássá és alázatossá, hanem felfuvalkodottá tették Uzzijá királyt. Becsvágya abban érte el tetőfokát, hogy a legsajátosabb „papi” feladatot, a templomi illatáldozat bemutatását is ő akarta elvégezni (16). Azarjá főpap és nyolcvan erős szolgatársa azonban ellent álltak a királynak, és a szemébe mondták, hogy ez nem az ő dolga (17-18). Vegyük komolyan, amit a mai Igében olvasunk: van, ami nem a te dolgod, hanem te a saját területeden jeleskedj, mert ott kér számon az Urad (Róma 14,12). Uzzijá király poklossá lett, tisztátalanná, mert túllépett egy határ, hiszen nem tiszta, hanem valójában önös érdekek és gőg vezették (22-23).

Lukács 24,28-35

511. dicséret