Salamont okosnak és értelmesnek tartja az „idegen”, tíruszi király (11). – 1. Bizony, mások számára a hitünk így látszik, nyugalomban és bajban egyaránt tetten érhető rajtunk egy felülről való okosság és értelem. Ez nem okoskodás, nem is tehetség, tehát nem valami olyan, amivel kérkedni lehetne ebben a világban, hanem talán az, amit hétköznapiasan intelligenciának neveznek; - de a lényege az, hogy látszik rajtunk, hogy nem tőlünk való, de bennünk van. – 2. Ez az okosság és értelem semmiképpen sem kelti azt a látszatot, hogy ő mindenhez ért: ezért segítséget fogad el másoktól is, hiszen minden területnek vannak szakemberei (16-17). – 3. Ez az okosság és értelem nem akarja elhitetni, hogy vele kezdődött el minden, és ő majd megmutatja, hogyan kell „jól csinálni”. Hányszor tapasztaltam ezt az egyházban is. Tehetséges emberek belevetették magukat a buzgó szolgálatba, és mindent nullának tekintettek, ami előtte történt, hiszen az egyház is velük kezdődik. Na, ezek azok, akik lehet, hogy tehetségesek, vagy tőlem legyenek zsenik, akik kimérten mindig a másik fölött járnak, de közük sincs a salamoni „okossághoz és értelemhez”, vagyis az Úr Lelkéhez.
Lukács 18,18-27
267. dicséret
* A teljes magyarázat:
Beszédes az, hogy a templom építésében a tíruszi király is segítséget nyújt, aki tisztelettel beszél az Úrról és Salamon királyról (10-11). Salamont okosnak és értelmesnek tartja ez az idegen király (11).
– 1. Bizony, mások számára a hitünk így látszik, nyugalomban és bajban egyaránt tetten érhető rajtunk egy felülről való okosság és értelem. Ez nem okoskodás, nem is tehetség, tehát nem valami olyan, amivel kérkedni lehetne ebben a világban, hanem talán az, amit hétköznapiasan intelligenciának neveznek; - de a lényege az, hogy látszik rajtunk, hogy nem tőlünk való, de bennünk van.
– 2. Ez az okosság és értelem semmiképpen sem kelti azt a látszatot, hogy ő mindenhez ért: ezért segítséget fogad el másoktól is, hiszen minden területnek vannak szakemberei. Az ilyen ember a „vallási” kategóriák szerinti „idegenben” is meglátja azt, amiben a másik értékes. Noha a krónikás feltétlenül ki akarja mutatni, hogy a templom építésében idegen kéz nem vett részt, hiszen a tíruszi király által küldött szakember zsidó származású volt (12-13), és az épületen minden lényeges szakmunkát valójában csak Isten népe végzett el, illetve a „segédmunkát” is a nép közé befogadott jövevényekkel végeztették el, szigorú rendben (16-17).
– 3. Ez az okosság és értelem nem akarja elhitetni, hogy vele kezdődött el minden, és ő majd megmutatja, hogyan kell „jól csinálni”. Hányszor tapasztaltam ezt az egyházban is. Tehetséges emberek belevetették magukat a buzgó szolgálatba, és mindent nullának tekintettek, ami előtte történt, hiszen minden velük kezdődik. Na, ezek azok, akik lehet, hogy tehetségesek, vagy tőlem legyenek zsenik, akik kimérten mindig a másik fölött járnak, de közük sincs a salamoni „okossághoz és értelemhez”, vagyis az Úr Lelkéhez.
– 4. Olyan az Úr Lelke által vezetett okos és értelmes ember ebben a világban, mint az a faág, amelyiket beszorítottak egy rendezvénysátorba; - ott nincs esélye, elsorvad, de kint továbbra is zöldell. Akik pedig a levegőtlen sátorban „táncolnak”, előbb-utóbb ők maguk is kimenekülnek a levegőre, mert odabent már halálosan elhervadtak a „szerepekben”. Ekkor ezek is kénytelenek lesznek rácsodálkozni, hogy milyen zöld, szép, levegős ez a világ „odakint”. Így észreveszik, hogy milyen „áldott” az a fa is, amelynek beszorult ága elhalt ugyan, de árnyékával kintről a legnagyobb melegben is védte, óvta őket, hogy teljesen meg ne kukuljanak odabent.
