Dávid személyes hitének és hűségének bizonyítéka, hogy a győzelmeket követő béke idején házat akar építeni az Úrnak. Szándékát közli Nátán prófétával, és a próféta helyesli a tervet. De az önzetlen emberi gondolat és jó szándék mit sem ér, ha hiányzik belőle a döntő jóváhagyás: az Isten helyeslése (1–2). Nem Dávid, hanem fia fogja megépíteni a templomot. A próféta éjszakai kijelentést kap az Úrtól: miszerint Isten elutasítja a király tervét (3). Az indoklás itt nem az, hogy Dávid hadakozó és véres kezű ember, hanem az Úr azt mondja, hogy eddig sem lakozott házban, csak sátorban, és mégis megsegítette népét. Dávid ígéretet kap, hogy fia építi meg az Úr házát (12), és Isten Dávid fiát a maga fiának tekinti, királyi székét pedig megerősíti mindörökre (11-12). Dávid házat akart építeni az Úrnak, és az Úr Dávid házát építi meg, miközben a maga örökkévaló királyi uralmáról ad kegyelmes ígéretet, amely beteljesedett a Jézus Krisztusban.

Lukács 10,1-20

462. dicséret

Szerző: refdunantul  2016.07.02. 04:00 komment

süti beállítások módosítása