– 1. A „testvérek közösségében” gyakran nagyobbak a veszekedések, mint a világban (1-17). – 2. A „testvérek közösségében” az indulat sokszor fondorlatosabb, leplezettebb, éppen ezért félelmetesebb, mint ott, ahol nyílt kártyákkal csapják le a kemény játszmákat. Itt az egységet a kaini bosszúvágy hozza létre, amely a történetet elindító lévita fél információin alapul, és ez a kép nem a valóságot, hanem az indulatból létrehozott ellenségképet tükrözi, a „kollektív bűnösség” vádjával tetézve (18-28) – 3. A „testvérek közösségében” is határtalanná lehet az irgalmatlanság. Egy törzset teljesen kiirtottak, csellel (29-48), Istennek tulajdonított felhatalmazással (28), Gibea városának bűne miatt, mert a bűnt ki kell irtani maguk közül, Isten törvényének sok helyen hangsúlyozott passzusa szerint. – 4. A „testvérek közössége” csak akkor tudott sírni, amikor őket is jól elverték (26). Az ember „kemény”, amíg nem rajta csattannak a dolgok; de egészen más a helyzet, ha már neki is jut az „igazságos” csapásokból. Az Istennek tetsző sírás a megszomorodás sírása, Szentlélekért könyörgő sírás: megtérésért, Jézus Krisztusban való új életért.
Lukács 3,1-20
312. dicséret
* A teljes magyarázat:
– 1. A „testvérek közösségében” gyakran nagyobbak a veszekedések, mint a világban. Tény, hogy ezek saját „bűnös” törzsük kiirtásában elszántabbak voltak, mint minden más küzdelemben. Isten népe egy akarattal indul egy testvér-törzs ellen. Fontos az egység, de kétes akkor, ha valakik ellen és nem valakik mellett jön létre. Isten népe esetében különösen fontos az egység. Mégis ki kell mondani, hogy Isten népén belül sokszor jobban tudjuk egymást gyűlölni, mint bármi mást (1-17).
– 2. A „testvérek közösségében” a gyűlölet sokszor fondorlatosabb, leplezettebb, éppen ezért félelmetesebb, mint ott, ahol nyílt kártyákkal játsszák a kemény játszmákat. Itt az egységet a kaini bosszúvágy hozza létre, amely a történetet elindító lévita fél információin alapul, és ez a kép nem a valóságot, hanem az indulatból létrehozott ellenségképet tükrözi, a „kollektív bűnösség” vádjával tetézve. Ezt támasztja alá az is, hogy Izráel törzsei nem kérdezik meg az Urat, hogy felvonuljanak-e testvérük, Benjámin és a „bűnös város”, Gibea ellen, hanem csupán technikai információkat kérdeznek Istentől, hogy ki vonuljon fel elsőnek a csatában, melyik törzs? Aztán csak a sorozatos vereségek hoznak számukra nagyobb alázatot és tisztább látást (18-28); de még ezek sem vezetik őket irgalomra, a sajátjaikkal szemben sem.
– 3. A „testvérek közösségében” is határtalanná lehet az irgalmatlanság. Egy törzset teljesen kiirtottak, csellel (29-48), Istennek tulajdonított felhatalmazással (28), Gibea városának bűne miatt, mert a bűnt ki kell irtani maguk közül, Isten törvényének sok helyen hangsúlyozott passzusa szerint.
– 4. A „testvérek közössége” csak akkor tudott sírni, amikor őket is jól elverték (26). Az ember „kemény”, amíg nem rajta csattannak a dolgok; de egészen más a helyzet, ha már neki is jut az „igazságos” csapásokból. Az Istennek tetsző sírás a megszomorodás sírása, Szentlélekért könyörgő sírás: megtérésért, Jézus Krisztusban való új életért.
