– 1. A történet kezdete: Egy lévita Efraim vidékéről betlehemi másodfeleségének apjához utazik, mivel az asszony elhagyta őt, és visszatért a szülői házhoz. Nem teljesen világos, hogy a feleség miért tért vissza az apjához, hiszen ez a kor viszonyait ismerve elképzelhetetlen volt. – 2. A történet további menete pedig elképzelhetetlen mélységekbe vezet: öt napos mulatozás, aztán az ettől való megcsömörlésben a lévita, másodfeleségével együtt elindul az éjszakába, de csak Jeruzsálemig jutnak, amelyet ekkor még nem izraeliek laktak, ezért mennek Gibeáig, egy Jeruzsálem melletti városig, ahol viszont csak egy szintén jövevény öregember fogadja be őket. – 3. A borzalmak ezután kezdődnek. Egy rémtörténet az egész. A történet bevezetése indokolja mindezt: nem volt király Izraelben. Minden szándékosság nélkül érdemes lenne párhuzamot vonni a nyugati világ viszonyai és e történet között. A gond csupán az, hogy nincs már az a földi király, aki itt rendet tudna teremteni, hiszen a „királyokat” a háttérből ezernyi érdekek irányítják. Csak az egyetlen, üdvözítő, feltámadott Királyban lehet reménységünk.
Lukács 2,21-40
447. dicséret
* A teljes magyarázat:
Ez a történet egy feje tetejére állított világot mutat be, Izrael népe történetében azt a szakaszt, amikor egyértelművé vált, hogy a bírák által megtestesített vezetés nem működik. A történetben olvasható férfi szereplők között, talán a szolga kivételével, nem találunk senkit, aki a társadalom rendjében ráruházott feladatának megfelelne: a lévita a legmélyebbre süllyed, a vele lévő nőt is képtelen megvédeni, az apát csak a mulatozás érdekli, a városlakók semmibe veszik a vendégjogot, és erőszakot követnek el.
– 1. A történet kezdete: Egy lévita Efraim vidékéről betlehemi másodfeleségének apjához utazik, mivel az asszony elhagyta őt, és visszatért a szülői házhoz. Nem teljesen világos, hogy a feleség miért tért vissza az apjához, hiszen ez a kor viszonyait ismerve elképzelhetetlen volt. Talán azt a magyarázatot adhatjuk rá, ahogy a 17-18. fejezetekben is láttuk már, hogy Palesztinában éltek munkanélküli léviták, és így szükségszerű megélhetés után néztek. Előfordulhat, hogy ez a lévita ellehetetlenült anyagi helyzetét feleségének árusításával próbálta megoldani; ezért menekülhetett vissza a felesége az apjához.
– 2. A történet további menete pedig elképzelhetetlen mélységekig jut: öt napi mulatozás, aztán az ettől való megcsömörlésben a lévita, másodfeleségével együtt elindul az éjszakába, csak Jeruzsálemig jutnak, amelyet ekkor még nem izraeliek laktak, ezért mennek Gibeáig, egy Jeruzsálem melletti városig, ahol viszont csak egy szintén jövevény öregember fogadja be őket.
– 3. A borzalmak ezután kezdődnek. Egy rémtörténet az egész. A történet bevezetése indokolja mindezt: nem volt király Izraelben. Minden szándékosság nélkül érdemes lenne párhuzamot vonni a nyugati világ viszonyai és e történet között. A gond csupán az, hogy nincs már az a földi király, aki itt rendet tudna teremteni, hiszen a királyokat a háttérből ezernyi érdekek irányítják. Csak az egyetlen, üdvözítő, feltámadott Királyban lehet reménységünk.
