Ilyen a hívő ember, mint Mózes. Közeledőben van halála és ő egy gyönyörűséges énekben az Urat magasztalja. – Ez az ének, Isten Lelke által szól, ezért Isten Igéje, amely olyan, mint a harmat a zsenge fűre (1-2). Ez az ének az Úr nevét magasztalja, aki hűséges és igazságos, mindezekben kőszikla, tehát soha nem inog meg, és akinek cselekvése tökéletes, ezért ember Ővele nem vitatkozhat (3-4). – Mózes, ebben az énekében azt is megénekelte, amit az Isten parancsolt neki (5Mózes 31,19), hiszen a hívő ember, amikor Istenről szól, soha nem önmagából szól, hanem mindig az Istentől rábízott üzenet képezi szavainak tartalmát; ezért a hívő ember bizonyságtétele, imádsága, de még hétköznapi beszéde sem öncélú fecsegés. – Isten nem hagyja el hűtlen népét (5-9). „Mert az Úr része az Ő népe, kimért öröksége” (9). Tehát Isten örökké szereti népét, mert Isten népének „örök része” maga az Úr, vagyis Isten önmagát adja népéért. Ez teljesedett be Jézus Krisztusban. – Ez a határtalan, örök szeretet azonban kötelez, Isten valódi gyermekeit mindig arra indítja, hogy ettől kezdve engedelmesen az Ő dicsőségére és mások javára éljenek.

Jelenések 22,8-21

198. dicséret

* Ilyen a hívő ember, mint Mózes. Közeledőben van halála és ő egy gyönyörűséges énekben az Urat magasztalja.

– Ez az ének, Isten Lelke által szól, ezért Isten Igéje, amely olyan, mint a harmat a zsenge fűre (1-2). Ez az ének az Úr nevét magasztalja, aki hűséges és igazságos, mindezekben kőszikla, tehát soha nem inog meg, és akinek cselekvése tökéletes, ezért ember Ővele nem vitatkozhat (3-4).

– Mózes, ebben az énekében azt is megénekelte, amit az Isten parancsolt neki (5Mózes 31,19), hiszen a hívő ember, amikor Istenről szól, soha nem önmagából szól, hanem mindig az Istentől rábízott üzenet képezi szavainak tartalmát; ezért a hívő ember bizonyságtétele, imádsága, de még hétköznapi beszéde sem öncélú fecsegés.

– Ez az ének Isten magasztalása után nagy szomorúsággal szól arról, hogy noha Isten hatalmasan hordozta népét, ez a nép mégis elromlott, bolonddá és esztelenné lett, elhagyta egyetlen Atyját, aki teremtette, alkotta és erőssé tette (5-9).

– Isten mégsem hagyja el hűtlen népét. Milyen gyönyörű tömörséggel fogalmazza meg ezt az örök hűséget ez az ének: „Mert az Úr része az Ő népe, kimért öröksége” (9). Tehát Isten örökké szereti népét, mert Isten népének „örök része” maga az Úr, vagyis Isten önmagát adja népéért. Ez teljesedett be Jézus Krisztusban.

- Ez a határtalan, örök szeretet azonban kötelez, Isten valódi gyermekeit mindig arra indítja, hogy ettől kezdve engedelmesen az Ő dicsőségére és mások javára éljenek.