Milyen nehéz újrakezdeni valamit. Vannak olyan életsorsok, ahol teljesen újra kellett kezdeni mindent; minél későbbi életszakaszban történik ez az újrakezdés, annál nehezebb. Isten népe hazatérhetett a hetven éves fogságból, de otthon újra fel kellett építeni az életet; a templomot, a várost, az istentiszteleti, közösségi és egyéni életet. Már, már elcsüggedtek azok, akik hazatértek; ezért Zakariás buzdítja őket. A próféta bátorításában ott a figyelmeztetés: nehogy elődeik hűtlen útjára lépjen ez a nemzedék is, hanem a megtértek örömével és reménységével építsék az új életet (1-6). Ekkor Kr. e. 520-at írunk (1); az üzenet azonban ma is az elevenünkbe hasít. Isten még mindig engedi, hogy újra kezdjük, megbocsát, kapukat nyit; mi pedig tétlenkedünk és siránkozunk. Valóban beleremeg az ember szíve a feladat nagyságába; hiszen erő felett való út újra kezdeni az egész életet; ugyanakkor ez a legnagyobb kegyelem, az üdvösség előíze (13-17). Soha ne a feladat nagyságára, lehetetlenségére, és soha ne az akadályokra nézzünk, hanem erre a mindenható és kegyelmes Úrra; és tegyük azt, amit következő lépésként, aznap megtehetünk. Ez minden, de ez elég; az Úr majd cselekszik; és a lehetetlennek tűnő is lehetségessé lesz.

2Timóteus 3,1-9

263. dicséret