GYÜMÖLCSTERMÉS.* Isten népének boldog bizonyossága, hogy ismeri azt az egyetlen „Valakit”, aki ebben a világban tényleg az Úr nevében jött, és nem önmagát képviselte. Őt követve mi is termő fügefává lehetünk, akik másokat is táplálnak, mint az érett füge az éhes embert; még akkor is, amikor éppen nincs fügeérés ideje. A fügefán ugyanis, akkor, azok között az éghajlati viszonyok között, mindig volt füge, de fügeérés idején adta a fa a legtöbb gyümölcsöt; kivéve, ha a fa terméketlen volt. Terméketlen az életünk, ha csak magunkat tápláljuk, de nekünk is kell „táplálkoznunk”, hogy másokat táplálni tudjunk. Nem elég testben és lélekben táplálkozni, az örök élet eledelére van szükség, ez pedig csak Jézus Krisztusnál adatik, aki az Úr nevében jön (12-14). /Jézus bevonul Jeruzsálembe – A terméketlen fügefa/

1Királyok 6

127. zsoltár

* Jézus személyének „istenségét” fejezi ki, hogy előre tudott szenvedésének, halálának, feltámadásának eseményeiről, ide értve a részleteket is (1-7). Ugyanerre utal az is, hogy a sokaság nagy tiszteletadással fogadja, uralkodóknak kijáró köszöntéssel; de ez a köszöntés, a megszokott, liturgiában használt zsoltár éneklése, akarva-akaratlanul rámutat a lényegre (8-10): Ő az, aki az Úr nevében jön, aki valóságosan megsegít bennünket, és eljövendő országában „üdvösséges rendet” teremt (Zsoltárok 118,25).