Ez az igeszakasz az első gyülekezet leírása. Ebből megtudjuk, hogy az első gyülekezetben mindannyian, rendszeresen, kitartóan részt vettek az alkalmakon, amely a tanításból, a kenyér megtöréséből és az imádságból állt (42). Isten ereje megmutatkozott a gyülekezet által, abban a világban, ahol éltek, hiszen általuk sok jel történt. Sok jel történik ma is, csak legyen szemünk, hogy ezeket észrevegyük. Mi mindig számokban mérünk, sokszor statisztikákból indulunk ki, és gyakran panaszkodunk Jézus Krisztus ügyének állása miatt, pedig ma is munkál az Úr, Igéje és Lelke által; de ezt minden korban más módon teszi. Vegyük észre ma is a jeleket, vegyük észre azt, ami hálára indít. Mindig úgy kezdjük, hogy adjunk hálát Isten cselekvéséért, a legszűkebb keretek között is. Az első gyülekezet is egy szívvel, egy lélekkel, ujjongással és tiszta szívvel szolgált, így dicsérték az Istent, és ezért kedvelte őket az egész nép; az Úr pedig napról-napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel (46-47).*

1Mózes 8

40. zsoltár

* A vagyonközösség is jellemző volt rájuk, ami egy jóindulatú próbálkozás, később kiderül, hogy ez nem működött már ott sem, akkor sem (5,1-11), legfeljebb csak kezdetben. Valószínűleg ez nem Isten Lelkének az indíttatására történt. Isten akarata szerint fontos, hogy legyen olyan dolog, ami a sajátunk, örülni úgyis csak akkor tudunk annak, ha azt megosszuk másokkal, egyébként nincs rajta áldás.

Szerző: refdunantul  2015.05.27. 04:00 komment

süti beállítások módosítása