AZ ÚR ISTEN LEGFŐBB JELLEMZŐJE az, hogy Ő szabadító Isten (1). Megváltó Istenünk van. Jézus Krisztusban Isten elsősorban ezt mondta el magáról. A legfontosabb, amit elmondhatunk Istenről, és amit mindenkor tudnunk kell Őróla, magunkra nézve és másokra nézve is, hogy Isten nemcsak nekem, hanem másoknak is szabadulást ajándékozott: bűnből, betegségből, halálból (2-3). Ezért magasztaljuk Őt, énekekkel, hangszerekkel, szertartásokkal, istentisztelettel, főként pedig egész életünkkel, akárcsak a hegyek, a tengerek és „seregeik”, akik puszta létükkel is az Urat dicsérik. Fordítva is igaz: énekelhetünk mi új éneket az Úrnak, hárfával, tapsolva, átszellemülten, örvendezve, ha hétköznapjainkban úgy viselkedünk egymással, hogy még az állatvilágban is kiszámíthatóbb a rend. Sajnos, mi szerepeink, szentségünk, Isten-dicséretünk mögé rejtőzve is hadakozunk a másik ellenében (4-8). Éppen ezért, Isten szabadítására van szükségünk, megváltásra szorulunk.*

Zsidók 10,1-18

98. zsoltár

* Nemcsak azért van szükségünk megváltásra, mert az Úr eljön, és ránk pirít igazságos ítéletével, hanem azért is, mert hiányzik az életünkből az Isten igazsága, vita nélküli, boldog, szabad, szeretettel teli rendje; ez a hiány pedig nyomorúságos állapot. Hiába akarja az ember az életet, valójában csak „szűkölködik”, dúsgazdagon és szegényen is (9). Mennyi élettörténet igazolja ezt. Jöjj megváltó Urunk!