Mózes tekintélyét kétségbe vonta Mirjám, Áron nővére (1-2). A kúsi asszonyra való hivatkozás tipikus (1), hiszen valakinek jó hírét nőügyekkel és pénzügyekkel lehet leginkább tönkre tenni, függetlenül attól, hogy abból valami is igaz, vagy sem; egyszerűen elég a témát elhinteni, az már elvégzi a többit magától. Itt a kúsi** asszony valójában nem egy titokzatos harmadik, hanem Mózes midjáni felesége, Cippóra (2Mózes 2,16-21). A kúsi származás említésében lenézés is rejtőzik, az idegen népből való származás, esetleg bőrszín miatt. Mirjám lenézi Mózest, felesége miatt, ezzel is tépázza tekintélyét. Mózes azonban alázatosabb volt mindenkinél, ezért nem háborodott fel, nem fenyegetőzött, nem magyarázkodott (Máté 11,20), hanem hitte, hogy az Úr majd harcol érte, ezért Ő nyugodt maradt (2Mózes 14,14). Mózes inkább imádkozott Mirjámért (13), akinek el kellett hordoznia bomlasztó tevékenységének poklos következményét, az ideig való kiközösítést (9-14), de a többiek megvárták, míg Mózes imádságára (Máté 5,44) meggyógyult „irigységéből”, addig nem indultak tovább (15). Való igaz, sokakhoz szólhat az Úr, de mindig küld az Úr olyanokat, akiknek meghatározott helyzetben kivételezett szerep jutott (6-8).

Efezus 2,11-22

154. dicséret

* Mózes tekintélye nem személyéből következett, hanem abból a szent ügyből, amit a közösségben, Isten rendelése szerint képviselt. Isten szent ügye, kijelentése, és Isten népének rendkívüli élethelyzete, a pusztai vándorlás idején; mind együtt igazolták azt a tényt, hogy szükség volt egy olyan emberi tekintélyre, aki az Isten ügyét hitelesen képviselte az adott helyzetben. Ez volt Mózes.

** Itt a kúsi kifejezés nem kusitát (etiópit) jelent, hanem egy a midjániakkal rokon, vagy társult nomád törzset.

Szerző: refdunantul  2014.07.26. 04:00 komment

süti beállítások módosítása