Csodálatos az a hit, amellyel Jób kifakad! Tengernyi fájdalma közepette az Isten hatalmas voltát vallja meg (Isten szuverenitása): aki, ha eltorlaszolja utunkat, nincs tovább (non plus ultra). Soha nem olvastam ennél őszintébb, és tisztább, még panaszában is hiteles Isten dicséretet,…

Balatonalmádiban látunk óriási vörös-kő szikladarabokat, amelyek helyükről kimozdulva tátongnak egy-egy hegy oldalában. Bildád nem Jób szenvedéseire tekint, hanem Istenre; arra az örök igazságra hivatkozik, miszerint Isten nem fog megváltozni, a kőszikla nem mozdul ki a…

Az egyik nyári hétfő reggelre a kandelábereken pompázó futó muskátlik nagy részét dühöngő éjszakai mulatozók az útra dobálták, összetörték és széttaposták azokat. Micsoda démoni, romboló indulat feszülhet emberekben. Nemcsak az említett mulatozókban, hanem…

Ki az idegen? Akit nem ismerünk, vagy más, mint mi. Elifáz, idegennek nevezi Jóbot, miközben magabiztosan szól, mert az a Tan, amit képvisel, hosszú évszázadok bölcs nemzedékeinek hagyománya, tehát nem egyéni vélemény. Valóban egyszerűbb bezárkózni a biztonságot nyújtó,…

Reménytelenség és remény vívódik egymással ebben a fejezetben. Hova tűnik el az egyes ember, ha meghal? Gondol-e rá újra az Isten (13)?! Az ember élet utáni vágya hozza-e létre a reménységet, vagy van okunk valóságos, élő reménységre: ez a fő kérdése ennek a fejezetnek. Az…

Jób nem hagyja magát! Perbe száll Istennel is! De pere semmiben sem hasonlítható a mai hitetlen ember Istennel való sokféle feleseléséhez. Jób pere az Isten iránti feltétlen tiszteletből fakad, és arra vágyik, hogy ügyét őszintén Ő elé terjeszthesse. Nem bízik mihaszna…